Emlékezés a kommunizmus áldozataira

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Rákóczi Szövetség helyi csoportja közös megemlékezést szervezett a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjához kapcsolódóan a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását az Országgyűlés egy 2000-ben elfogadott határozata rendelte el, ennek értelmében minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulágon, majd az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.

A Dunakeszi megemlékezés kezdetén Bán Balázs, a Radnóti Miklós Gimnázium tanulója Faludy György 1951-ben írt Recski est című költeményét adta elő. A költőt 1950 júniusában tartóztatták le koholt vádak alapján és három évet töltött a „magyar Gulágnak” is nevezett recski haláltáborban.

Dr. Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja előadásában a kommunista diktatúra kiépítésének elméleti megalapozását ismertette, szovjet példákat is megemlítve. A Szovjetunió tudatosan készült a II. világháborút követően megszállt országokban az irányítás átvételére és szovjetesítésére. A történelem iránt érdeklődők körében sem nagyon közismert Vladimir Triandafillov neve. Katonai stratégaként már az 1920-as években kidolgozta egy katonai támadás összes fázisának lépéseit, beleértve a szovjet politikai funkcionáriusok szükséges mennyiségének a kiszámítását, akik az elfoglalt területek egységeinek az irányítását végzik. Ugyancsak ő javasolta azt is, hogy a Szovjetunióban élő külföldi kommunistákat használják fel az elfoglalt területek szovjetesítésében.

Hazánk szovjet megszállását követően rohamléptekkel kezdődött meg a diktatúra kiépítése, amely magával hozta a bolsevik terror megjelenését. Ennek központi szervezete az ÁVH volt, vezetője Péter Gábor, helyettese pedig Timár István. Bank Barbara nemrégen bukkant rá egy, a szakirodalomban eddig még nem publikált Timár István-féle dokumentumra. Ebben az ÁVH helyettes vezetője arra tett javaslatot, hogy a katonai igazságszolgáltatás alá tartozó személyeket hogyan lehetne polgári eljárásrend szerint megbüntetni, illetve mi a módja az eljárások gyorsításának a minél előbbi halálos ítéletek meghozatala érdekében. Elgondolkodtató tény, hogy az ÁVH terrorszervezetének egykori vezetői a rendszerváltást követően hunytak el felelősségrevonás nélkül…

Megdöbbentő számokat hallhattak az előadótól a megemlékezésen megjelentek, amelyből kiemelendő a következő adat: hazánkban 1945 és 1956 között több mint egymillió embert ért retorzió a kommunista diktatúra részéről.

Emlékezzünk!

Fényképek a galériában találhatóak.