Margittai Gábor: Tiltott kastély – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében

Május 24-én este a Rákóczi Szövetség és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége meghívására a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért előadását Margitta Gábor író, újságíró, irodalomtörténész. Legújabb kötete megjelenésének apropóján egy nagyon elgondolkodtató és szívbemarkoló előadást hallgathattak meg a jelenlévők a megpróbáltatásokkal teli múltról és a küzdelmes, ám reményteli jövőről.

Az esemény kezdetén Kárpáti Zoltánné személyes emlékeket, erdélyi kirándulásokat felelevenítő megnyitójában köszöntötte a megjelenteket és méltatta az este előadóját Margitta Gábor írót.

20170524_181333

Margittai Gábor évtizedek óta járja a Kárpát-medencét feleségével, Major Anitával. Mindig azokat a területeket kutatják, melyek szórványba szorultak, melyeken mindössze egy vagy egy magyar sem él. A kétezres évek elején a felvidéki arisztokrácia viszonyait térképezte fel, ezt követően vette kezdetét erdélyi kutatása. Fényképekkel gazdagon illusztrált előadása bevezetőjében példákat mutatott a Kárpát-medence pusztuló kastélyairól, köztük több példát mutatva olyan épületekről is, melyek sajnos a mai országhatárokon belül találhatóak.

Az erdélyi arisztokrácia életében a legnagyobb törés 1949. március 2-ről március 3-ára virradóra következett be, amikor elűzték őket kastélyaikból és jellemzően pincelakásokba, mosókonyhákba kényszerítették őket. Nem ritkán 6-8 tagú családoknak 9 négyzetméteren kellett élniük. Hányatott sorsuk ellenére a mai napig őrzik műveltségüket, neveltetésüket, melyet még a Securitate sem tudott kiverni belőlük.

Az elvett kastélyokat elsősorban egészségügyi, katonai, mezőgazdasági (TSZ központ) intézményekként használták a kommunizmus időszakában, és erősen le is pusztították azokat. Az állami funkciót kapó épületek megmaradtak a rendszerváltásig, azt követően azonban gyakran a környékbeliek kezdték fosztogatni és széthordani.

Margittai Gábor személyes találkozásokat felidézve beszámolt arról a küzdelemről, melynek során a magyar történelmet évszázadokig alakító családok tagjai föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat elkobzott birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szállnak a román állammal. 1921-ben elvett birtokaikat már nem perelhetik vissza, az 1949-ben elkobzottakért viszont még harcolnak. Margittai Gábor kiemelte Bethlen Anikó és Bánffy Farkas szerepét és fáradhatatlan munkáját a restitúciós folyamatban. Ők azok, akik időt, pénzt, fáradságot nem kímélve, illetve másoknak is segítséget nyújtva harcolnak a román hivatalokkal jogaik érvényesítése érdekében.

Az este folyamán szerencsére pozitív példákat is megismerhetett a hallgatóság, elsősorban a Székelyföldön találkozhatunk megszépült, újjáépült kastélyokkal. Érdekesség, hogy Kálnoky Tibor miklósvári kastélyában rendszeres vendég Károly brit trónörökös, aki már több birtokot is vásárolt Erdélyben.