Kirándulás Újvidékre és Karlócára, vitrázsszentelés Kelebián

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a Rákóczi Szövetség tagjai ismét Délvidéken jártak

A tavaly őszi kirándulás sikerén felbuzdulva a KÉSZ és a Rákóczi Szövetség tagjai ismét délvidéki kirándulásra indultak. Az apropót egy kelebiai vitrázsszentelés (vitrázs: festett üvegablak) jelentette, amely a Dunakeszi keresztények adományaként került felszentelésre, vendéglátónk most is Paskó Csaba plébános atya volt.

A szervezőmunkát követően autóbuszunk június 9-én reggel 5 órakor indult el Dunakesziről és egy budapesti kitérőt követően délelőtt 10 óra után érkeztünk meg Szabadkára. Innen egy rövid buszos városnézés után idegenvezetőnkkel, Tóth Borisszal kiegészülve robogtunk tovább Újvidék felé. Utunkat végig szakadó eső kísérte, de Újvidékre érkezve már kisütött a nap és remek kirándulóidő köszöntött ránk. Újvidék egy pezsgő és élhető város, számtalan kulturális és egyéb programot kínál mindenkinek. A város nevezetességeinek megtekintését követően a Duna túlpartján lévő péterváradi erődöt vettük be. Újvidék Duna hídjait a NATO repülői 1999-ben lebombázták, szerencsére ennek ma már szemmel látható nyoma nincs, ugyanakkor a lelkekben mély nyomot hagyott. A péterváradi erőd a második legnagyobb ilyen jellegű építmény Európában, az erejét mutatja, hogy a történelem során senkinek sem sikerült bevennie.

 dv01

Fotó: Mészáros Ferenc

Fantasztikus az az építészeti és mérnöki teljesítmény, ahogy a több mint 100 hektáron fekvő építményt megtervezték és kialakították. Láthatóan déli szomszédunk is kezdi felismerni a turizmusban rejlő lehetőségeket, ezt mutatják az erőd területén és a péterváradi óvárosban zajló nagyszabású felújítási munkálatok.

Az erőd megtekintését követően folytattuk utunkat Karlóca felé. A kisvárosban először megtekintettük az 1699-i békekötés helyén emelt Békehozó Miasszonyunk kápolnát. A békeszerződést a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság, az Orosz Birodalom és az Oszmán Birodalom küldöttei írták alá egy faépületben. Ennek az egykori háznak az utódja a ma is látható klasszicista békekápolna, amelynek négy ajtaja a négy szerződő hatalmat jelképezi.

 dv02

Fotó: Mészáros Ferenc

Bár a karlócai béke Magyarország sorsát döntötte el, a magyarság képviselői nem kaptak helyet az asztalnál. Rólunk döntöttek, de nélkülünk.

A Szerémség kitűnő szőlőtermő vidék, borai messze földön híresek, így nem maradhatott el egy borkóstoló sem, amelyet szintén Karlócán a Zsivanovics borházban ejtettünk meg. Az alapító a XIX. században kezdett el méhészettel, majd később borászattal foglalkozni. A család azóta is követi a hagyományt. A régi parasztházból kialakított méhészeti múzeumban megismerkedhettünk a méhészet alapjaival is. A borkóstolón hétfajta bort (köztük a helyi különlegességnek számító, gyógynövényekkel fűszerezett bermetet) és háromféle mézet kóstolhattunk meg.

dv03

Fotó: Mészáros Ferenc

Késő este érkeztünk meg szabadkai szállásunkra, ahonnan egy nyugalmas estét követően vasárnap reggel Kelebiára vitt az utunk, ahol Paskó atya már nagy szeretettel várta csoportunkat és ismerősként köszöntött bennünket.

A 10 órakor kezdődő szentmise keretében került sor a Dunakeszi keresztények adományaiból elkészült színes üvegablak felszentelésére. A kelebiai templomban a Szentek köztünk élnek című üvegkép sorozatot végignézve tavaly ősszel született a gondolat, hogy harmincharmadikként készüljön el boldog Romzsa Tódor püspök és vértanú festett üvegablaka. Romzsa Tódor kárpátaljai görögkatolikus püspök volt, aki a kommunisták által elkövetett bestiális gyilkosság áldozata lett 1947. október 27-én. A szovjet hatalom üldözte a keresztényeket, különösen a görögkatolikusokat. Hitehagyottaknak tartották őket, és rá akarták venni arra, hogy térjenek vissza az ortodox vallásra. Romzsa Tódor püspök védte a híveit, és védte a nemzetiségeket is. Az ünnepi szentmisén a szentbeszédet Makláry Ákos atya, a Keresztény Értelmiségiek Szövetség országos elnöke mondta, és görögkatolikus rítus szerint ő szentelte meg az elkészült vitrázst.

dv04

Fotó: Mészáros Ferenc (Középen Paskó Csaba atya, a kép jobboldalán Makláry Ákos atya, a KÉSZ elnöke)

Makláry Ákos atya fő gondolata a következő volt: ahogy a napfény átragyog a színes ablakon, úgy az Isten is átragyogja a szenteket. Kiemelte, hogy Romzsa Tódor egy olyan európai ember volt, aki tudta, hogy ragaszkodni kell keresztény értékeinkhez, a keresztény gyökereinkhez, hiszen nincs európai lét, európai élet anélkül hogy a keresztény gyökereinket megtagadnánk. Romzsa Tódor pedig ezt olyan radikálisan élte meg, hogy képes volt az életét is odaadni. A vértanú püspököt II. János Pál pápa 2001-ben avatta boldoggá.

dv05

Fotó: Mészáros Piroska

A felemelő ünnepet követően a plébánia Márton Áron közösségi házában kötetlen beszélgetéssel és ebéddel folytatódott a program. A finom ételeket Paskó atya – aki sok egyéb munkája és pozíciója mellett mesterszakácsi címmel is büszkélkedhet – felügyelete mellett a plébánia munkatársai készítették az udvaron található pazar kialakítású kemence segítségével.

dv06

A jó társaságban hamar elérkezett az indulási idő, hiszen hosszú út állt még előttünk Dunakesziig, ahova élményekkel telve vasárnap este érkeztünk haza.