Iancu Laura: Bízom a csángó magyarok szülőföldjükön való megmaradásában

Április 19-én este a Rákóczi Szövetség és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége meghívására a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért előadását Iancu Laura a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, József Attila díjas író és költő, néprajzkutató.

Az esemény kezdetén Kárpáti Zoltánné köszöntötte megjelenteket, majd Kollár Albin méltatta az előadó életútját, aki fiatal kora ellenére tudományos munkái mellett számos verseskötet, dráma és kisregény szerzője, illetve több irodalmi-tudományos elismerés birtokosa. Kutatói tevékenységének fókuszában a moldvai magyarság vallásosságának vizsgálata és identitásának kérdései állnak, Dunakeszin is ezzel a témakörrel ismertette meg hallgatóit Iancu Laura.

20170419_183042

A mai napig vitatott, hogy mikor jelennek meg a magyarok Moldvában, az azonban biztos, hogy a századok folyamán folyamatos volt a betelepülés arra a vidékre, a csángó magyarok ezért sem alkotnak egységes közösséget. A források alapján ki lehet mutatni, hogy a moldvai magyarok a jelenleginél nagyobb területen éltek, tehát folyamatos volt a zsugorodás. Vallásukra nézve a moldvai magyarok katolikusok. A tételes vallás nem minden szempontból jutott el hozzájuk Istenben való hitük, istenfélelmeik a napi élet tapasztalataiból erednek. A magyar nyelvet a családokban őrizték, mert a szentmisék nyelve a latin volt, a népnyelvi misézést lehetővé tevő II. vatikáni zsinatot követően pedig román.

20170419_183021

A csángó kifejezés népnévként 1781-ben tűnik fel először egy a gyulafehérvári püspöknek írt levélben, eredetére több lehetséges magyarázat is született, azonban kizárólagosan egyet sem lehet megerősíteni. Az anyaországban szeretik a csángó elnevezést használni, ez azonban az előadó megítélése szerint félreértésekre adhat okot. Példaként említette az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (2001. november 14.) ajánlását, mely a csángókat etnikai kisebbségként említi: se nem magyarok, se nem románok. Az identitás éppen ezért nagyon nehéz kérdés számukra, mert a román többség is elmagyarosított románoknak tartja őket. Iancu Laura a csángó magyar, vagy a moldvai magyar megnevezést látja iránymutatónak.

Jelenleg 40-42 ezerre tehető a moldvai magyarok lélekszáma, azonban nagy az elvándorlás, és a közösségen belüli egység megvalósítása is szükséges körükben. Iancu Laura pozitívan látja a csángó magyarok jövőjét és megmaradásukat. Véleménye szerint, ha megjelenik a közösségen belül egy minőség, igényesség és a pártoskodás helyett egyetértést lehet teremteni, akkor ebből kivirágozhat a jövő. Adja Isten, hogy így legyen!

20170419_191935

A másfél órás interaktív előadás messze nem tudott érinteni minden érdeklődésre számot tartó témát – köszönhetően annak, hogy Iancu Laura a feltett kérdésekre mélységesen őszinte és kimerítő válaszokat adott. Az esemény kötetlen baráti beszélgetéssel zárult, melyhez jó alapot biztosított a Kovács László pékmester által készített finom péksütemény.

Kollár Albin – Lakatos István