Doncsev Toso est

Egy pesti bolgár portréja – avagy beszélgetés Doncsev Toso bolgár magyar íróval címmel került megrendezésre a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat, a Rákóczi Szövetség és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége közös szervezésű irodalmi estje. A rendezvényen Kirov Gábor, a BNÖ beszélgetett a meghívottal irodalomról, múltról, hitről és a kettős identitásról.

Az irodalmi est helyszíne stílszerűen a Kőrösi iskola könyvtára volt, melyet szépen megtöltöttek az érdeklődők, sokan ismerősként köszöntötték az előadót. Kirov Gábor, a BNÖ elnöke megnyitójában elmondta, hogy a rendezvény egyben emlékezés Bulgária függetlenné válása 110. és az Országos Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat megalakulásának 25. évfordulójára.

Doncsev Toso és családjának története tipikus közép-európai történet: a történelem viharai váltották a nyugalmasabb időszakokat, a prosperitást a túlélés ösztöne és mindegyik hatással volt rájuk. A család egyik része ma is Bulgáriában él, az író édesapja az 1930-as évek elején érkezett Budapestre. A fő motiváció a szegénységből való kitörés, stabil egzisztencia megteremtése volt. Szorgalommal és kitartó munkával elérte, hogy az 1940-es évek elején már üzlete volt Budapest belvárosában az Akadémia utcában. A történelem kerekei úgy fordultak, hogy az 1940-es évek második felére az üzlet szomszédságába a Magyar Dolgozók Pártja központja költözött. Gyakori vásárló volt Rákosi Mátyás, aki meg volt győződve arról, hogy az üzlet imperialista ügynökök találkozóhelye. Egy nap alatt költöztették el őket egy másik üzlethelységbe, amelyet hamarosan el is vettek tőlük. Annyit még megengedtek nekik, hogy vacsorára a saját boltjukból vigyenek haza kenyeret. Ezekben a nehéz időkben erőt, megtartó erőt jelentett számukra hitük, amelyet a legnehezebb időkben sem hagytak el. Doncsev Toso ezeket a családi történeteket több kötetben is az olvasók elé tárta, pár rövid elbeszélést az előadáson is hallhatott a közönség.

A kettős identitás kérdéséről a legnagyobb természetességgel beszélt. Elmondta, hogy családja, illetve számára sem jelentett soha hátrányt származása, és lelki vívódásai sem voltak emiatt. Alapvetően segítette ezt a helyzetet, hogy a magyar és a bolgár nép között a történelem folyamán nem alakultak ki konfliktusok, és a hazánkban letelepedő szorgalmas bolgár emberek – itt Dunakeszin is – mindig kivívták a többségi társadalom elismerését. A helyi bolgár kisebbség előadáson megjelent tagjai is osztották Doncsev Toso ebbéli véleményét. Aktuális témaként felmerült a napjainkban tapasztalható migrációs helyzet – amelyet sokan iszlám hódításként értékelnek – annak okán, hogy Bulgária 500 évig állt az Oszmán Birodalom megszállása alatt. Megdöbbentő volt azt hallani, hogy 500 év alatt nem jött létre az országban maradandó emlék, művészeti alkotás, épített örökség. Bulgária társadalmát 500 évnyi török uralom után nem jellemezték polgári tradíciók és szilárd demokratikus értékrendszer. Ugyanígy hazánkban az oszmán megszállás az ország középső részének pusztulását jelentette, amely egyenesen vezetett a trianoni katasztrófához.

1

Fotó: Hohner Miklós

Nagy tanulsága volt az estének, hogy mennyire fontos múltunk ismerete, saját családunk múltjának ismerete. Csak a tradíciókra, a biztos alapokra építkezve – Isten, család, hazaszeretet – lehet boldog jövőt teremteni valamennyiünknek.